Idei nyaralásunk céljának kiválasztása nem volt egyszerű dolog. Azért, mert olyan helyre szerettünk volna menni, ahol még nem jártunk, és mindenképp Zadartól délre készültünk, ott pedig már elég sok helyet ismerünk... A www.tengerpartok.hu engedélyével.

Idei nyaralásunk céljának kiválasztása nem volt egyszerű dolog. Azért, mert olyan helyre szerettünk volna menni, ahol még nem jártunk, és mindenképp Zadartól délre készültünk, ott pedig már elég sok helyet ismerünk. Egy baráti családdal mentünk és mivel tudják, hogy én mániákus vagyok (már ha Horvátországról van szó), ezért tulajdonképpen rám bízták a választást, de természetesen azért kikértem a véleményüket. Murter-sziget már régóta érdekelt, mert sok szépet olvastam róla, ezért az első hétre ide esett a választás. Igazából egy betinai apartman tetszett meg nagyon, közel a tengerhez, a városhoz. És ami a lényeg, hogy elfértünk benne 2x4-en. A második hétre a nomád életmódot választottuk, ezért Zaostrogban 2 lakókocsit béreltünk ki. Itt egy kis homokszem került a gépezetbe, bár végül jóra fordultak a dolgok, de erről majd később.
A hosszú várakozás után végre eljött az idő, amikor autóba ülhettünk és elindultunk álmaink helye felé. Mivel szombatra tudtuk csak lefoglalni az apartmant, úgy gondoltuk, hogy nem aznap reggel indulunk, hanem már péntek este, hogy elkerüljük a dugókat. És főleg azért, hogy már az első napunk is teljes legyen. Minden a tervek szerint zajlott. Nem mentünk fel az autópályára, hanem Plitvice felé, a régi úton mentünk. Nem volt nagy a forgalom, így több kis pihenővel is reggel 1/2 6-ra már Betinán voltunk. Végre beleszippanthattunk a friss tengeri levegőbe. Rajtunk kívül egy lélek sem volt sehol, olyan korán volt még. Érdekes volt végignézni, hogy ébred a városka, hogy népesülnek be lassan az utcák. A szállásunk címét nem tudtuk, mert egy helyi irodán keresztül foglaltuk le. Elkezdtük felderíteni a terepet, kerestük, hogy vajon melyik lesz a mi házunk, amit fényképről már ismertünk. Persze nem sikerült megtalálni. Az iroda 8 órakor kinyitott, bejelentkeztünk, fizettünk és hamarosan ott volt a házigazdánk is. Megmutatta a szállást, de elnézést kért, hogy még nem foglalhatjuk el, mert még nem volt kitakarítva. Ezt 10-kor bocsánatos bűnnek tartottuk, mert eredetileg úgy volt, hogy csak 14 órakor lehet bepakolni.  Közvetlen a szállás mellett volt egy panzió és étterem. Az ő vendégeik  akkor reggeliztek. Mi, akik ugye már több mint egy napja ébren voltunk, úgy gondoltuk, hogy a megérkezés örömére itt iszunk egyet, kerül, amibe kerül alapon. Kicsit furcsán néztek ránk, hogy mi már reggel korán sört iszunk, mikor ők még csak a teánál tartanak, de a hosszú út után ez nagyon jól esett. Mire a sört elfogyasztottuk, már el is foglalhattuk a szállást.

Az apartman:
Nagyon meg voltunk elégedve, kényelmesen elfértünk mind a 8-an. 2 szoba ablakából szép kilátás nyílt a tengerre és a városra. Egy rövid pihenés után belevetettük magunkat a tenger karjaiba. Előkerültek a búvárszemüvegek. Na, akkor jött az első kellemetlen meglepetés. Ha éppen építkezés előtt álltunk volna, akkor biztos jobban méltányolom, hogy a vízben 2-3 ház teljes berendezését össze tudtuk volna szedni. Volt ott a komplett fürdőszobától kezdve a permetező kannáig minden. Mivel Betina a sziget szárazföld felőli részén van, ezért ez egy elég zárt öböl, ahol a víz sajnos nem igazán tiszta (már az Adriához képest). De nekünk ez sem szegte kedvünket. Felderítettük ezt a hangulatos kis várost. Nagyon csendes hely, és könnyen bejárható.
De valahogy mégsem kerített hatalmába az az érzés, ami ilyenkor szokott. Egyik nap elmentünk egy kemping felfedezőútra, mivel a jövő évtől már újból sátorozni szeretnénk (ez most egy másfél éves gyerek miatt szünetel). Ekkor láttuk meg a sziget igazi arcát. A tenger felőli oldalon hihetetlen természeti szépségek vannak. Gyönyörű öblök, csodás kilátással. Kár, hogy ez Betináról nem látszik.

A mi kis városunkkal van összeépülve Murter, a sziget „fővárosa”. Ott esténként igazi nyüzsgő élet van. Összességében jól éreztük magunkat Betinán, de ez inkább a társaságnak volt köszönhető, mint a város adottságainak.
A következő szombaton elindultunk nyaralásunk másik célpontja felé, Zaostrogba. Az út elég kalandos volt. Többször hallottam a Split-Omis közti dugókról, sőt 2 éve mi is részesei voltunk. Ezért Split után a hegyekben gondoltuk folytatni utunkat. Hát sajnos ezt rajtunk kívül sokan mások is így gondolták, úgyhogy itt is nagyon lassan haladtunk. Fél napunk elment erre az utazásra. Mikor végre megérkeztünk, a kemping recepciósa közölte velünk, hogy a lakókocsikat, amiket lefoglaltunk, már elszállították. Helyette konténerekben lévő apartmanokat kapunk. Mi ezt a szállást a helyi étterem magyar üzemeltetőjén keresztül foglaltuk le, ezért első dolgunk volt felkeresni őket, hogy akkor most hogy lesz, mert mi nem szeretnénk többet fizetni, mint amiben előre megállapodtunk. Ők megnyugtattak, hogy nem is kell. Ekkor megnéztük a konténereket és tátva maradt a szánk. Ezek közvetlen a partra voltak telepítve, hihetetlen szép kilátással. Felszerelve konyhával, fürdővel, 2 szobával, klímával. Ennél jobbat álmodni sem lehetett volna.

Konténerek:

Kilátás:

Nem mertük hinni, hogy ez tényleg igaz. Az elszámolással voltak is kisebb gondok, de az éttermesek közreműködésével végül minden sikeresen megoldódott, úgyhogy erről többet nem is szólnék. Csodálatos hetet töltöttünk itt. Minden reggelt azzal kezdtem, hogy kiültem és gyönyörködtem a tengerben, este pedig a naplementében. Itt éreztem igazán azt, hogy most jó helyen vagyok. Ez a hely annyira tetszett, hogy szerintem le tudnám itt élni az életem.

Hogy ne csak mindig a tengerben áztassuk magunkat, ellátogattunk kedvenc helyeinkre: Makarskára, Tucepire és Dubrovnikba.
Makarskára egy borús reggelen indultunk, mondván, hogy napozásra úgysem alkalmas az idő. Amire odaértünk és végre parkolóhelyet is találtunk, addigra kisütött a nap és nagyon meleg lett. De azért egy fél napot eltöltöttünk ebben a szép városban.

Makarska:

Tucepi a család kedvenc helye, ha arra járunk, akkor ide mindig be szoktunk menni. Jó néhány éve annak, hogy itt nyaraltunk, de nagyon szép emlékek fűződnek ide.

	Tucepi:		(a szerk.)

A dubrovniki út kissé megterhelte a család pénztárcáját, ugyanis Opuzennél bemértek a rendőrök a 70-es táblánál 82-vel. Felháborodással vettem tudomásul, hogy az általunk kifogott két rendőr talpig becsületes és nem hajlanak a korrupcióra. Ezért kénytelenek voltunk kifizetni a 300 kunás büntetést. Így kissé rossz szájízzel folytattuk az utunkat, de Dubrovnik látványa még ezt is megéri. Szerintem ez Dalmácia legszebb városa. Már többször jártunk itt, de az óvárost minden alkalommal csodálva nézzük. A kikötőben, ahol mindig történik valami,  órákig el tudnék nézelődni.

Dubrovnik:

Ez a hét nagyon gyorsan elrepült. Utolsó este elmentünk vacsorázni a kedvenc pizzériánkba (10 m-re volt a szállástól). Az eltelt napok alatt jó ismeretséget kötöttünk a tulajdonos-pincérrel, és egy kicsit szorosabbat a csapolt Karlovackoval (bár utóbbit már ismertük valahonnan). Pincérünket megajándékoztuk egy üveg borral, ő pedig a fizetés után meghívott minket egy kör ajándék italra.  Utána következett még egy fürdés éjszaka meztelenül a tengerben. Nagy élmény volt, de kép nincs róla.
Másnap reggel szomorú szívvel indultunk haza. A Bosznián keresztül vezető utat választottuk. A táj még mindig lenyűgöző, de elég nagy volt a forgalom és lassan értünk haza.

Mielőtt Boszniát elhagytuk volna, megálltunk vacsorázni, ahol sült bárányt és halat ettünk. Így már könnyebben bírtuk az utat hazáig.
Ha összegeznem kellene ezt a nyaralást, akkor az első, ami az eszembe jut, az az, hogy jó sorrendet választottunk a helyszíneket illetően. Mert Zaostrog annyira tetszett (mint ez a környék általában), hogy utána Betinán nem éreztük volna magunkat ilyen jól. Így viszont Betina volt a bemelegítés és Zaostrog az álmok igazi megvalósítója. Néhány próbálkozás után ismét beigazolódott, hogy a mi kedvenc helyeink kb. Primostennél kezdődnek és Molunatban érnek véget. Szerintem a következő években nem is fogunk északabbra menni. Arról nem is beszélve, hogy a táj szépsége mellett az árak is sokkal kedvezőbbek délen. Bár Pag-sziget  azért izgatja a fantáziám, de lehet, hogy Zivogosce lesz a befutó (Boban kemping).

A www.tengerpartok.hu engedélyével.